Edzőfutás 2017.08.20.

Tegnap nagyon mozgalmas napunk volt! Először is szeretném elismerni a férjem tegnapi teljesítményét, aki reggel betekert Fótról Újpestre a KRAV-MAGA edzésre bicajjal (13 km, 33 perc, 24 km/h), majd lenyomta a 3 órás edzést, majd visszatekert a legnagyobb déli kánikulában (36 perc, 22 km/h). 4 óra pihenő után autóval levezetett Zebegényre, bicajra pattant, és végigkísért engem a jövő szombati Panorámafutás útvonalán, 25 km, 2 óra bicajozás, igaz csak az én futótempómban kellett csorognia, de akkor is, ma 6 órát sportolt. EZ IGEN! Le a kalappal :)
Ami engem illett, körülöttem a múlt héten ólálkodott a torokgyuszi, amit fokhagymával, hársfa+kamilla+kakukkfű+kurkuma+szegfűszeg+méz+citromos teával, sok-sok zöldséggel és gyümölccsel, smoothie-val, lórúgás sportvitamin+ásványianyag komplexszel, energetizáló légzésekkel, meditációval, elegendő alvással igyekeztem távol tartani, hogy a tegnap estére betervezett próbafutásra egészséges legyek. Elég jól sikerült :) Úgyhogy du. fél 5 körül nekiindultunk Zebegénynek a férjemmel. Jövő héten 17:00-kor lesz a start, de állítólag jövő héten nem lesz ilyen meleg, tehát logikus volt, hogy egy kicsit később induljunk, meg bevallom, a házimunkával sem végeztem az előre tervezett 16:00 órás induláshoz :-/
Így végül 17:00 helyett 17:45-kor startoltunk el. A férjem végig biciklivel követett. Egyetlen instrukció volt: az első 17 km-en ne menjen 180 fölé a pulzusom, ezt elég jól sikerült is tartani. Zebegénynél a start rögtön egy meredek, de pici emelkedővel indul, ennyin nem száll el a pulzus. Utána Zebegény-Nagymaros fordító közt lankás a terep, vannak hosszú emelkedők, melyeket hosszú lejtők követnek, de ezek nem meredekek. Arra azért oda kellett figyelni, hogy ha a lábam-karom felvette a ritmust a lejtőn, azt a ritmust nem lehetett tartani az emelkedőn, mert akkor kifutottam a 180-as limitből 181-183-ra, ilyenkor kicsit lassítanom kellett, néhány mélyet lélegezni, hogy visszavigyem a pulzusomat 180-ra vagy alá.
Elég melegben startoltunk, gondoltam, kipróbálom, lehetséges-e top-ban futni hátizsákkal kidörzsölődés nélkül. Kb. 8 km-nél kezdett el égni az oldalam, ahol a hátizsák pántja a csupasz derekamhoz ért. Vörösre dörzsölődött. Szóval, lehet, hogy lehetséges top-ban futni hátizsákkal, de akkor több vazelin kell, több helyre. Ez a kísérlet most megbukott. Itt 8 km-nél kellett tartanunk egy kb. 30 másodperces kényszerleállást, hogy leépítsem magamról a zsákot, és belebújjak a technikai pólóba, majd visszaépítsem magamra a zsákot. Még mindig elég meleg volt, nem esett jól a plusz egy réteg. Viszont így egyáltalán nem fájt a kidörzsölődés a fennmaradó időben.
Zebegény és Szob fordító közt, az utolsó 8 km-en, nehezebb a pálya. Egyrészt rosszabb minőségű a biciklis út. A fák gyökerei felrepesztették az aszfaltot, erre oda kell figyelni futás közben, hogy meg ne botoljon bennük az ember lánya, főleg nekem, akit a párom csak sífutónak csúfol, annyira minimal design-os a futásom :) nem nagyon emelem a lábam. És van pár igazán gonosz emelkedő, amit nem kevésbé alattomos lejtők követnek, ahol ritmust-lépéshosszt kellett váltani, és figyelni a pulzusra az emelkedőkön, és kicsit fékezni kellett a lejtőkön. Felapplikáltam a körömvédőket a nagylábujjaimra, mert már múlt héten a bicajozáskor megállapítottam, hogy ezeken a lejtőkön túlontúl szét lehet verni az embernek a körmét. Még a körömvédők ellenére is érzékenyek lettek utána nagylábujj körmeim. A körömlakktól ugyan nem látom, hogy befeketedett-e, de valamelyest sérült. Az aszfaltfutás nem körömbarát :-/
Gondom volt még a gyomrommal és beleimmel is. Ez már a 3. alkalom, hogy esti versenyeken rosszalkodik a hasam. A tavalyi Nightrun és az idei sem múlt el hasgörcs nélkül, és most is szenvedtem tőle. Nem tudom, mi lenne a tutti megoldás :-/ Sajnos még nem találtam meg, és jövő szombaton már itt a verseny. A reggeli-délelőtti versenyekkel nem volt sosem ilyen gondom, csak az estiekkel. Pedig most is egész nap csak könnyűeket ettem: dinnye, teljes kiőrlésű tönköly kovászolt kenyér piritósnak. A férjem szerint délben valami masszív sósat kellene ennem. Lehet, megpróbálom.
Az utolsó 3 km-en már eléggé kellett meresztgetnem a szemem, mert kezdett ránk sötétedni. Az eső is megeredt, de összegészében hálát adhatok megint az égieknek, hogy kegyesek voltak hozzánk. Az ijesztő felhők és időjárás prognózis ellenére, amiket néztünk Zebegény felé kocsikázva, megúsztuk viharos szél, felhőszakadás nélkül :) Az utolsó kilométereken az a kis szelíd szemergés, melynek nagy részét a fák felfogták, még jól is esett. Mi több, még a hajrámat is elősegítette :) Tepertem, hogy ne ázzunk meg komolyan, szegény párom se a bicajon, hogy beérjünk, mielőtt a zuhé megérkezik :) És így is lett :) A nyújtás alatt már egyre szaporábban dobolt rajtam az eső. Aztán bezsuppantunk az autóba, és irány haza. Már ránk sötétedett teljesen, az eső szakadt, miközben hazafelé robogtunk boldogan és elégedetten a mai nap eredményeivel :)
Hát, elfáradtam, no! Kifutottam magam rendesen. Sok volt ez a 25 km, ilyen tempóban most nekem, egy ilyen több napig tartó ólálkodó torokgyuszival való küzdelem és nemfutás után :-/ de elégedett vagyok. A korábbi eredménylisták szerint, ha a versenykörülmények javítanak az időmön még pár percet, ami teljesen valószínű, ez a tapasztalat, akkor akár női abszolút dobogós is lehetek. Ennek korábban kevés valószínűségét láttam. A próbafutás azonban most valószínűvé tette. Persze tudom, túl sok változós az egyenlet: éppen milyen profik jönnek le a versenyre, milyen lesz az időjárás (napsütés, szél, hőmérséklet), én éppen milyen formában leszek, a gyomrom-beleim aktuálisan hogyan bírják az izót és a zselét stb. Mégis, a tegnapi edzőfutás után, esélyes vagyok :)
Otthon vettem egy Mg-os meleg fürdőt, kaptam egy masszsázst a férjemtől – mélységes hálám az egész támogatásért neki!!! -, próbáltam visszahidratálni magam, némi kalóriát is magamba tölteni, még megcsináltam az esti meditációmat is. Annyira felpörgetett ez a versenytempós futás, hogy hajnalig nem tudtam kiütni magam.
Ma pedig a lányom örvendeztet meg azzal, hogy már több, mint 3 órája bicajozik Fóton ebben a csodás időben, míg én nektek írok, és regenerálódok :)



Kövess minket a Facebook-on!